2013. május 20., hétfő

...

NAGYON SAJNÁLOM, hogy sokaknak nem tetszik a blog.. Igazából kezd ellaposodni a történet.. Fel tudnám vinni, de valahogy az alapoknál ragadnak le.. Ez az első blogom.. Megértem, hogy az elején el lett minden sietve, de mégsem a legelső részbe raktam be a 1D-t, a többi meg véletlen-, meseszerű egybeesés.. Sajnálom tényleg.. Lehet abbahagyom, bár nagyon szeretem, de kommentek sincsenek nagyon és olyan, mintha magamnak meg 1-2 embernek írnám.

2013. május 18., szombat

27.rész

Halihó! Jó rég voltam erre :$ Elnézéseteket kérem, és köszönöm, hogy még mindig itt vagytok! <333333333333333333333


--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Ohh tényleg, ma van a születésnapom. El is felejtettem.. Túl sok minden történt mostanában.. Kíváncsi vagyok mi lehet Amandával és Markkal. Anyának mit mondtak a kontrollon, és apu merre jár.. De egy valaki mindig itt lesz mellettem, és ő Zayn, az egyetlen szerelmem.
" Boldog Születésnapot Page! - Matt és Dana. " 
Olvastam a telefonomba miközben a kanapén kényelmesen eldőlve néztem a tévét. Nagyon aranyosak, hogy gondoltak rám. Vajon együtt vannak? Ah.. Hagyjuk is. Ma másra sem vágytam csak nyugalomra és pihenésre. 
- Ne lustálkodj - huppant le a kanapéra Zayn. A fejemre húztam a pokrócot és szorosan fogtam.
- Pihizni akarok.
- Pihizni? Ma van a születésnapod! Öltözz fel és már indulunk is.
- Hova? - bújtam ki a pokróc alól kerekre nyílt szemekkel.
- Meglepetés - kacsintott, majd elkezdett készülődni. 
Ledobtam magamról a pokrócot, a telefonomat a kanapén hagytam és lassan sétálni kezdtem a fürdő felé. A tükörben a karikás szemeim néztem vissza rám. Egyszer csak nyílt az ajtó, gyorsan megpördültem az ajtó felé és anyát láttam belépni.
- Boldog születésnapot egyetlenem! - ölelt meg szorosan.
- Köszönöm anya - mosolyogtam rá - Mit mondott az orvos tegnap?
- Minden rendben van már és úgy néz ki holnap hazaköltözöm.
- Maradhatsz még.
- Nem, köszönöm. Még egyszer boldog születésnapot - simogatta meg az arcom, majd kisétált az ajtón. Végig néztem, sajnáltam, hogy hazaköltözik. 
Odakint az idő csodálatos volt. Lucky nem élvezte a meleget, legszívesebben benn aludna a házban. Erősen sütött a nap, igazi nyári hangulat. Zayn sürgető lépteit hallottam közeledni, ezért hirtelen elvégeztem az utolsó simításokat magamon és már mentem is kifelé.
- Megyünk? - kérdeztem rá.
- Persze, kinn várj meg.
Ezután még babrált valamit a telefonjával, majd kijött utánam a kocsiba. Eléggé izgultam, hogy hová vihet, de már nagyon vártam. Még az otthon becsomagolt almákat néztem az úton. Zayn csak mosolygott és néha megsimogatta a combomat, hogy ne izguljak, de nem mondott semmit. Még szép, hogy izgultam, ki nem izgul azelőtt mielőtt megkap egy meglepetést?
Amikor megálltunk a kocsival még mindig nem néztem fel, nem láttam hol vagyunk.
- Hunyd le a szemed - mondta Zayn, és óvatosan kisegített a kocsiból. Két kezével letakarta a szemeimet a biztonság kedvéért, majd háromra kellett kinyitnom. 1..2..3!!
Amikor kinyitottam a szemem ott állt előttem mindenki aki kedves nekem. Amanda, Mark, anya, Susie néni, Harry, Niall, Liam, Louis, Eleanor, Dani, Matt, Dana és apa. Apa? Ez csodálatos! Egyszerre kiáltották, hogy meglepetés. A szemeimbe könnyek szöktek, a kezeimet  a szám elé tettem.
- Nehogy most sírj - öleltek át közösen.
- Köszönöm - nyögtem ki végül. A helyet még meg sem néztem, hogy hol vagyunk. Hiszen ez a part! Ott egy pad, amire lufit vannak kötve, ott egy magnó, pokrócok és rengetek kaja. És a pad közepén egy torta. Három emeletes, csodálatos. 
Mindenkit végigöleltem és megköszöntem ezt a csodálatos köszöntést. Milyen szép, gyönyörű. A partra kiülve, két percet egyedül töltve azon gondolkoztam, hogy mikor volt az a pont, amikor egy teljes fordulatot vett az életem. Egy éve még csak születésnapi buliról se álmodhattam, hiszen nem lett volna kit meghívni, most meg. Itt vannak a szüleim a rokonaim, a barátaim és a One Direction. Egy rajongó, egy magányos, kitaszított, kiközösített lány álma.
A gondolkozás menetemet Matt szakította meg, aki leült mellém a partra. A többiek mind falatoztak.
- Hogy vagy? - kérdezte.
- Köszönöm jól. És te?
- Csodálatos itt a parton. Madárcsicsergés, kaja, barátok, család, és ezt mind a szerelmednek köszönheted.
- Igen, nagyon jó.
- Lehet, hogy neked csak egyetlen egy szerelmed van, de te lehetsz több embernek is a szerelme - mondta, majd elment. 
Mit akart ezzel mondani? Reggel még azt hittem, hogy Danával van.
- Page, gyere fújd el a gyertyákat, és ami fontosabb, kívánj valamit! - kiáltott oda apa. Széles mosollyal az arcomon mentem oda, ahol én voltam a középpontban. Elfújtam mind a 18 gyertyát, de a kívánságomat nem tudtam eldönteni mi legyen. Ez meglepett, hiszen eddig mindig tudtam mit kívánni. De amit akkor kívántam, most az mind megvan. 
- Azt kívánom ... - kezdtem, de a végét nem mondtam ki. ..., hogy minden maradjon így, mindenki maradjon boldog!
Felvágtam a tortát, elég ügyetlen vagyok, de azért sikerült. Fehér csokoládés torta volt, isteni finom. Niall bohóckodott a tortával, de mégis három szeletet megevett, a kis béldózer. 
Az öt fiú felállt és odébb vonultak egy pillanatra. Akkor láttam meg a fák alatt a mikrofonokat. Hűű.. Izgatott lettem, még nem hallottam őket élőbe, ami fura, de ez most csak nekem fog szólni.
- Page, válassz egy dalt!
Hirtelen megszólalni sem tudtam, de végül a One Thing-t választottam.



Az éneklésük csodálatos volt, egy időre egy egyszerű rajongónak éreztem magam. Minden nap hálát adok azért, hogy különlegesebb lettem, de legbelül egy rajongó vagyok. 
Az ének alatt mindenki táncolt, de én csak a fiúkat tudtam nézni mozdulatlanul, tátott szájjal. Isteniek. A dal végén hatalmas tapssal köszöntem meg, mint más, és Zaynnek egy csókkal.
- Köszönöm, köszönöm, köszönöm - hálálkodtam.
- Még ne köszönd, a meglepetés még csak most jön.
- Meglepetés? - néztem rá kerek szemekkel.
Ebben a pillanatban pillantottam meg egy női alakot, aki felénk sétál. Ahogy közeledett a szívem egyre gyorsabban vert. Amikor odaért és Boldog Születésnapot kívánt, majd átölelt, megszólalni sem tudtam. És akkor feloldódtam. 
- M..M...Miley! Istenem - öleltem át, majd elsírtam magam. Az én példaképem itt az én születésnapomon! Még sosem álmodtam erről, nem mertem, de most itt van, és milyen gyönyörű. A "színpadhoz" sétált, és elénekelte az egyik dalát.


Ő az a személy, aki nem a tévé sorozat miatt lett tehetséges, nem ott csináltak belőle sztárt. Ő előtte is az volt, és azóta kitört abból a keretből, ezért tisztelem. A példaképem marad örökké.
A dal után sajnos elment, de előtte rendesen megpuszilgatott, látta rajtam, hogy olyan voltam, mint egy kis tíz éves rajongó, aki nem tud mit kezdeni a helyzettel, ha a kedvence előtte van.
- Page, gyere egy kicsit - szólt oda Harry. Szó nélkül utána mentem. - Kérlek, ne nézz rám így egész nap, éppen elég, hogy Amanda nem néz felém se, és a dal közben is végig őt néztem, de ő még fél szemmel se nézett rám.
- Sajnálom, én nem vagyok ilyen, csak még nem tudtam elhinni, hogy ezt tetted, de kérlek érezd te is jól magad, köszönök mindent - öleltem át szorosan, majd két puszit nyomtam az arcára.
- Boldog Születésnapot az én legjobb barátnőmnek - puszilta meg az arcom Amanda.
- Jaj, köszönöm.
- Azért egy kis apróságot hoztam neked. 
- Ez is rengeteg, ez az egész party. 

- Ez neked apróság? Jézusom, gyönyörű ! Köszönöm nagyon - öleltem át szorosan Amandát.
Ezek után apával beszéltem pár szót, aki mintha kicsit jobban nézne ki, de tudjuk, hogy ez lehetetlen. Megerősített, hogy nincs semmi baj és a munkája miatt kellett elmennie. Jó volt vele egy kicsit beszélni, de a szavai felét alig hittem el.

A party végén mindenki hazament, mi is Zaynnel. A kocsiba fáradtan ültem be, de az arcomon hatalmas mosoly volt. Élő koncertet adott nekem a két kedvencem egy napon. Ez egyszerűen hihetetlen, meseszerű az egész.
Otthon fáradtan dőltem be az ágyba, Zayn magához húzott.

Többet ér egy ilyen nappali party, majd utána egy összebújós este, mint egy vad esti buli, amikor másnap azt sem tudod hol vagy. 
Az este további része is csodálatos volt.

Ez az én tündérmesém!








2013. május 9., csütörtök

Késés

Sajnálom, de még nem tudom előre, hogy mikor tudok új részt írni. Alig érek rá.:S
Addig is, ha van olyan aki még nem olvasta volna a másik blogom, nyugodtan tegye meg, mert még csak 3 részes .:D
http://szerencsevagysors.blogspot.hu/