2013. március 1., péntek

7.rész

Amikor végeztem a pakolással és teljesen feldobódtam a zenétől, egy széles mosollyal indultam neki a városnak. Délután 4 óra körül lehetett, még el kellett intéznem pár dolgot. Az úton jó volt új embereket látni, akik nem fordultak el tőlem és nem suttogtak össze a hátam mögött. Elég nagy a nyüzsgés, de tudtam, hogy mire vállalkozom. Itt mindenki rohan szinte, én sehova sem sietek, ezért néha elkapok egy-két vállat aki siettetne, de nem zavar. 

Hazaérve megfogtam a pórázt, amit Luckynak hoztam el otthonról és levittem vele sétálni. Szívesen elengedném, de itt sajnos nem lehet. Majd egyszer elviszem egy mezőre, vagy rétre ahol kitombolhatja magát. Ahogy beléptem a lakásba nagyon nagy örömmel fogadott, mint aki egy hete nem látott. 

A sétából felérve egy meleg fürdő után boldogan bújtunk az ágyba Luckyval. 

* álom *
A régi házamban, anya mellett ébredtem egy esős reggelen. Rendszerint elkészültem és a reggelimmel anya már lenn várt. Eltettem az ételt és elindultam iskolába. Mosoly volt az arcomon. Az utca végén Mark várt, aki mindenre emlékezett. A buszon végig beszélgettünk az emlékekről. Az iskolában pedig mindenki mosollyal várt és üdvözölt. 

Természetesen még a szívem mélyén erre vágyom. Arra, hogy mindenki elfogadjon és Mark emlékezzen mindenre, egészséges legyen. De már előttem van egy új élet, új világ, és ki kell használnom.  Majd túlteszem magam rajta.

* másnap *
A mai napon különösebben még semmit nem kellett csinálom, csak elrendeznem magam az új lakásban. Ez már nagyjából megvolt, délután már mehetek is a városba körülnézni. Veszek egy várostérképet és megkeresem a legközelebbi plázát. Minden fiatalnak ez az első, de nekem nem lehetett, de már van rá lehetőségem, hogy elmenjek. Egy kisboltba mentem le reggel, venni reggelit, még nem volt időm rendesen bevásárolni. A reggeli után még rendbe raktam a fürdőszobát, és készen is voltam. 
Délután elmentem egy plázába, ahol sok időt töltöttem, rengetek bolt van ott. Pár dolgot vettem is, de még nem engedhetem meg magamnak, hogy sok mindent vegyek. A kisállat kereskedésben Luckynak is vettem meglepetést, nekem most ő az első.  
A sok menés miatt elfáradtak a lábaim. Szeretem ezt a szerelést ami rajtam volt. A szegecses dolgok a kedvenceim, ezért ezt a cipőmet nagyon szerettem. És az elegáns ruhákhoz állok közelebb.
A pláza közepén volt egy kút, ami körül pad volt, de nem volt hely a pad és a víz között, így közvetlenül a víz mellett ültünk. Csak egy lökés kellett, hogy valaki beleessen. Ettől függetlenül nagyon tetszett, meg amúgy is ki lenne az aki belelökne? Nem ismer még senki. A telefonomat nyomkodtam gondolkodás közben, és teljesen elmerengtem. Egyszer csak csörög a telefonom. Úgy megijedtem, hogy elejtettem a telefonom és bele a vízbe. Ó, hát tényleg igazán remek! Nem lehet ennyire ügyetlen... 
Csak ennyit tudtam kimondani, majd felmásztam a padra, hogy elérjem a telefonomat. A padon térdeltem és lefele nyújtózkodtam, igazán fura látványt kelthettem ott. Mikor már majdnem elértem egyszer csak egy lökést éreztem hátulról és fejjel a vízben landoltam. Igen tényleg?! Itt az egész pláza előtt? 
Kikászálódtam a vízből és egy szőke lány állt előttem. A ruhája laza, a stílusa ellenkezője az enyémnek. Így elsőre teljesen. Ránéztem és annyit mondtam. EZT MIÉRT KELLETT?!! Ő csak mosolygott, mint aki örülne, hogy ezt csinálta. Kiszálltam a kútból és a vizes cipőmmel kicsattogtam a plázából. Kint már elmosolyodtam én is, de kicsit ideges voltam, nem értem miért lökött bele. Mintha zuhogó esőn álltam volna kinn egész délután.

Otthon Lucky érdekesen nézett rám, hogy miért vagyok csurom víz. Egyből mentem a telefonhoz és hívtam anyát, mert biztos ő hívott mielőtt beleejtettem a vízbe a mobilom. 
- Szia Anya! Miért kerestél?
- Szia. Rossz hírem van Markkal kapcsolatban..
-  Jézusom.. Micsoda??



2 megjegyzés:

  1. Elég ez a mennyiség, nem írok olyan ritkán.:) nem szeretnék mindent egy részbe tömöríteni. köszönöm :))♥

    VálaszTörlés